Az alapos gyermekágyas felépülés az egészséges menopauza bölcsője is egyben

Nem mondanám, hogy ez titok, de elfeledett bábai bölcsesség. Régen úgy mondták: “minden lábon töltött gyermekágyas nap mínusz egy év a nő életéből”.

Azért álljunk meg egy pillanatra, hogy ezt a gondolatot rendesen megemésszük!

A posztpartum időszak egy kontinuitás, “híd” az egészség és a hosszútávú jóllét felé – VAGY (rossz esetben) a betegségek és gyengeségek irányába, olyannyira, hogy az ekkori regenerálódás, vagy annak hiánya egész (!) életre szóló!

Könyörtelenül és kamatostul hajtja majd be rajtunk az idősebb kori testünk azt, ha ilyenkor nem pihenünk eleget, ha nem támogatjuk testünk elképesztő változási folyamatainak egyik legdrámaibb szakaszát (terhesség után szoptatós anyává átalakulni testi szinten is életünk egyik legradikálisabb sztorija, és akkor a lelkiekről még nem is szóltunk).

Mert FONTOS tudni, hogy hormonális tekintetben a posztpartum és a menopauza időszakát megélő nők teste sokban hasonló: az ösztrogén és a progeszteron arány, ill. egyensúly kibillenése például, vagy ugyanezen hormonoknak a placenta megszületési pillanatában induló zuhanása is – ez egy drasztikus folyamat, amin a várandósság alatti, egekig érő hormonszint csúcs után a kismama átesik. Szó szerint elvonási tünetek is vannak ilyenkor.

Hónapokba telik, amíg a fiatal női test újraépíti ezeket a hormonszinteket – ami ha idősebb korban szül, valamivel még nehezebb feladat (miközben persze a test szoptatni tanul), ill. kortól függetlenül, ha hiányos a gyermekágyi megtámogatottság, akkor az rossz esetben perimenopauzáig is elhúzódó, hiányos hormonszintet okoz.

Így lesz, ha nem tiszteljük testünk folyamatait, a hormonbankunk annyira kimerült, hogy 40-45 éves korunkban a kelleténél jobban megszenvedjük női életünk egy újabb felvonását.

És akkor még nem szóltunk a holisztikus értelemben vett, testi-lelki- energetikai “imprintről”. Magyarán: ha megszenvedett a gyermekágyas időszak, akkor évekkel később (mivel a test emlékszik), a menopauza alatt is párhuzamos tüneteket, megszenvedett klimaxot produkál majd – HA nem vigyázunk (mert persze a gondoskodás, öngondozás akkor is fontos feladat, gyógyír)!

Persze nemcsak a hosszútávú egészség az, ami miatt ilyenkor az új anyuka a jelenlegi családi, közösségi és társadalmi támogatásnál sokkal-sokkal többet érdemelne. Önmagában annak is elegendő érvnek kéne lennie, hogy mennyire nehéz ilyenkor egy anyuka dolga, hogy milyen magányos az a helyzet, amibe szülés után a nők nagy része kerül. Hogy a posztpartum kimerülés szindróma járványszerűen terjed és túl sokszor torkollik depresszióba, aminek mindenki megissza a levét.

Mindezt életünk egyik legintenzívebb, de legszebb és (nincs rá ebben a gyakran vulgáris világban jobb szó) szakrális időszakáról mondom.

Még egy “titok”: a férjeink, partnereink NEM arra valók, hogy ők egyedül álljanak helyt egy egész támogatói rendszert pótlandó! Az apukák is elképesztően szépséges érési folyamaton áthaladó férfiak, épp tanulják a szerepüket ők is. Épp feldolgozzák (ők is) a családi struktúra átrendeződését, keresik a helyüket ebben az új rendben, viselik a rájuk (is) zuhanó felelősség új terheit. Ők is új énjükre lelnek a baba megszületése és a mama szülése által. És vannak már tanulmányok arról, hogy a párok majdnem olyan mértekben kerülnek depresszív állapotokba ebben az időszakban, mint a mamák. 😦

Sosem késő szülés előtti és gyermekágyas segítséget kérni! Ne szégyelljétek! Téves a “majd mi ketten megoldjuk” modernkori, mikrocsalád orientált filozófiája. Nem működik. Nem az (értő) külső segítségen múlik az intimitásotok fenntartása, hanem paradox, és áttételes módon épp, hogy ez menti azt meg!

Én a szülésfelkészítőimen mindig hangsúlyozom: írjatok gyermekágyas tervet! Hetekkel a szülés előtt már kezdjetek el logisztikailag is szerveződni az első 6-8 hét háztartási munkáinak delegálására, komatálra, vagy fizetett étel házhoz szállításra. Nincs mindig elérhető, ölelő nagymama, de a masszőr házhoz is jön.

Figyelem: ez nem csak pénzkérdés, hanem prioritások felállítása! Vannak a pénzköltésnek bölcs módjai is, ne dőljetek be a baba-mama biznisz cinizmusának, a gyermekágynál a legkevésbé a “szép függöny” fog titeket boldogítani….

Egyre több posztpartum csoportok, Mamakörök és segítők állnak a mostani új szülők segítségére. Keressétek őket! A legjobb hosszútávú befektetés a testetekbe, idősebbkori énetekbe, és a párkapcsolatotokba!
❤😊❤😊❤

Eredeti poszt:
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=2708575779197727&id=138380166217314